ESÉLYEGYENLŐSÉGI KOMMUNIKÁCIÓS TERV

„A Balkán Bisztró Kft. vendéglátó tevékenységének elindítása bisztró jellegű éttermében” című, TÁMOP-2.3.6.B-12-1/6-2014-0037 projektben érvényesítendő esélytudatos kommunikációs alapelvek, a kommunikációs terv esélyegyenlőségi szempontjai

Esélytudatos kommunikációs és PR intézkedések a Balkán Bisztró kommunikációs felületein

Preambulum

A Balkán Bisztró vezetőiként különösen fontosnak érezzük, hogy az esélyegyenlőség lehetőségek megjelenjenek egy üzleti vállalkozás életében is a lehető legváltozatosabb formában és eljárásban.

Ennek egyik fontos központi eleme, hogy a Balkán Bisztró nem közvetít szegregációt, csökkenti a különböző, hátrányos helyzetű csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.

Külön figyelmet fordít arra a cég, hogy az esélytudatos gondolkodás, a felelősségteljes, esélyegyenlőséget biztosító intézkedések megjelenjenek az étterem nyilvános kommunikációjában (rendezvények, honlap, közösségi tér), csatlakozzon olyan szervezetek munkájához, támogassa olyan szervezetek munkáját, melyek célja az esélyegyenlőség megteremtése.

A vállalkozás ezen felül külön figyelmet fordít arra, hogy ezt partnereivel, alkalmazottaival szemben is alkalmazza. A különböző munkafolyamatokban a nők, illetve a hátrányos helyzetű csoportok tagjai képességük szerint vehetnek részt, az alkalmazottak kiválasztásánál a szakmai elvárásoknak történő megfelelés az egyetlen szempont. Ezen túl külön figyelmet fordít arra is, hogy az alkalmazottai is betartsák ezeket az intézkedéseket, illetve lesajátítsák az esélytudatos viselkedést.

A Balkán Bisztró működése során figyelembe vesszük a nők, illetve a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak igényeit és érdekeit a nyitva tartás, kínálat kialakítása, árképzés tekintetében.

Esélyegyenlőség értelmezése 

Az esélyegyenlőség egy általánosan érvényesítendő alapelv, leglényegesebb szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról), valamint a 119. cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) vannak lefektetve.  Ezek az alapelvek minden területen alkalmazandók, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Ahhoz, hogy az esélyegyenlőség elve a gyakorlatban is érvényesülhessen, szükség lehet ún. pozitív megkülönböztető intézkedésekre is.

Az Amszterdami szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló 6/A cikkely erősíti meg az esélyegyenlőség elvét. Ezen új cikkely célja, hogy a Tanács megtehesse a szükséges intézkedéseket mindennemű, a nembeli, a faji, az etnikai hovatartozáson, a koron, a vallási, a lelkiismereti, és a szexuális érdeklődésen alapuló diszkrimináció leküzdése érdekében.

Ezek az alapelvek integráltan megjelennek a társadalmi-gazdasági élet számos területén, így a vendéglátásban is, s meghatározzák azokat a magatartásformákat, melyeket az esélytudatos társadalomnak, közösségnek követnie kell.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) fő fókuszpontjai között szerepel az esélyegyenlőség érvényesítésének elve.

A törvény 7.§ (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül (Ebktv. 8.§) az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága  (terhessége)  vagy  apasága,  szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt   részesül   kedvezőtlenebb   bánásmódban,   mint   amelyben   más,   összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag  az  egyenlő  bánásmód  követelményének 4 megfelelő rendelkezés, amely a 8.§-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. (Ebktv. 9.§)

Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az  érintett személynek a 8.  §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (Ebktv. 10.§ (1)

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít. (Ebktv. 10.§ (2)

Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. (Ebktv. 10.§ (3)

Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés; a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. Azonban a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség vagy nemzetiséghez való tartozás tekintetében tett közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 22.§)

A foglalkoztatás területén belül az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:

  1. a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben;
  2. b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben;
  3. c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében;
  4. d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan;
  5. e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában;
  6. f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában;
  7. g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben;
  8. h) az előmeneteli rendszerben;
  9. i) a kártérítési, illetve a fegyelmi felelősség érvényesítése során, valamint
  10. j) a munkavállalók szülői és munkavállalói kötelezettségeinek összehangolását és a gyermek gondozására fordítható idő növelését elősegítő szülői szabadság kérelmezésével, illetve igénybevételével összefüggésben

Esélyegyenlőségi célcsoportok

Kiemelt célcsoportnak minősülnek az alábbi munkavállalói csoportok:

nők; negyven évnél idősebb munkavállalók; romák; fogyatékos személyek; két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló szülők.

Esélyegyenlőség, mint szempont a Balkán Bisztróban

Mind az alkalmazottak, mint a vendégek körében megtalálhatók ún. hátrányos helyzetű csoportok. Ezért a Balkán Bisztró Kft. kiemelt törekvése, hogy az esélyegyenlőség, az egyenlő érvényesítése érdekében befogadó légkört biztosítson.

Külön figyelmet fordítunk arra, hogy az esélytudatos gondolkodás, a felelősségteljes, esélyegyenlőséget biztosító intézkedések megjelenjenek az étterem nyilvános kommunikációjában (rendezvények, honlap, közösségi tér), csatlakozzon olyan szervezetek munkájához, támogassa olyan szervezetek munkáját, melyek célja az esélyegyenlőség megteremtése.

A vállalkozás ezen felül külön figyelmet fordít arra, hogy ezt partnereivel, alkalmazottaival szemben is alkalmazza. Az alkalmazottak kiválasztásánál a szakmai elvárásoknak történő megfelelés az egyetlen szempont. Ezen túl külön figyelmet fordít arra is, hogy az alkalmazottai is betartsák ezeket az intézkedéseket.

Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében:

  • arra törekszünk, hogy a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező munkavállalóinkat felkészítsük a minőségi munkavégzés általános igényének elsajátítására
  • szolgáltatásainkkal igyekszünk megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy ezt legtovább és legeredményesebben vállalkozásunk falai közt gyakorolhassák;
  • differenciált módszerekkel  lehetővé  tesszük  valamennyi  alkalmazottunk számára  annak  a tudásnak, azoknak a kompetenciáknak a megszerzését, amelyre egyénileg képes;
  • törekszünk a   kulturális,   multikulturális   értékek   megismerésére,   elfogadására, elfogadtatására,   a   demokratikus  társadalmi   értékek,   az   állampolgári   jogok   és kötelességek megismertetésére.

Éttermünk alkalmazotti összetétele igen vegyes. Alkalmazottaink között van városi lakos és kistelepülésről érkező is, szakképzett és szakképzés nélküli, de egyetemi oktatási intézményben tanuló hallgató is.  Ezért az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése kiemelt feladattá válik.

Alapelveink:

  • világos, jól érzékelhető határok szabása (toleranciahatár);
  • egységes munkavállalói követelményrendszer;
  • következetesség;
  • esélyegyenlőség;
  • képességek szerinti differenciálás;
  • integráció.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A vendéglátásban sok olyan munkavállaló akad, aki valamilyen fokú szociális hátránnyal küzd, amely sok esetben negatívan befolyásolja a munkáját. Fokozottan segítjük őket, (rugalmasabb fizetési rendszer, szabadságolási rendszer) de tőlük is elvárjuk alapvető értékeinkből fakadó szabályaink betartását.

Esélyegyenlőség érvényesítése a Balkán Bisztróban

Nyilvános eseményeinken, kommunikációnkban és viselkedésünkben esélytudatosságot fejezünk ki: nem közvetítünk szegregációt, csökkentjük a különböző csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.

Az esélytudatosság terjedésének és a sztereotípiák leküzdésének egyik leghatékonyabb eszköze a példamutatás. Az erre felkészült üzletvezetők nyilvános felszólalásaik, viselkedésük révén a leghitelesebb megjelenítői az esélyegyenlőségnek, a Balkán Bisztró szervezeti kultúrájának része az esélytudatosság.

Az esélytudatos kommunikáció színterei a Balkán Bisztróban

–              rendezvények: saját szervezésű rendezvényeken a hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű munkavállalók, vendégek részére is

–              karitatív tevékenységek támogatóként részt venni más szervezetek munkájában: pécsi BikeMaffia, ételosztást szervező egyesületek, támogató közösségek

–              árstratégia: egy-egy kedvező árú meleg étel és forró ital biztosítása a vendégeknek

–              nyilatkozatok: hangsúlyozása az esélytudatos kommunikáció fontosságának interjúkban, médiaszereplések során

–              Példamutatás a vezetőség részéről az alkalmazottak és a vendégek felé

 A vállalati kommunikáció esélyegyenlőségi szempontjai 

A Balkán Bisztró működése során és kommunikációjában esélytudatos kommunikációt valósít meg, és ezt partnereitől is elvárja, különösen a következőkkel kapcsolatban:

  • a vendégei részére egyenlő hozzáférést biztosít szolgáltatásaihoz, az eseményeken való részvételt minden eszközzel igyekszik megkönnyíteni, például a megfelelően részletes és könnyen hozzáférhető kommunikációjával;
  • az alkalmazottak munkájának értékelésekor egységes elveket érvényesít;
  • kiemelten figyel az diszkrimináció- és szegregációmentes tartalmak előállítására és közvetítésére, és erre partnerei és beszállítói figyelmét is felhívja;
  • az alkalmazottak meglévő szociokulturális és társadalmi különbségek kiegyenlítésére minden lehetséges alkalmat felhasznál;
  • szem előtt  tartja  a    évi  CXXV.  törvény  az  egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról jogszabályi rendelkezéseit (mint munkáltató és mint projektgazda egyaránt);
  • minden körülmények között törekszik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű alkalmazottak szociális hátterükből adódó hátrányaik kompenzálására, hogy ne fordulhasson elő, hogy valamelyik alkalmazott hátrányos helyzetéből vagy információhiányból fakadóan ne tudja megfelelően elvégezni a munkáját